Fenéki csárda. (Vámház)
A jelenlegi csárda épületének korára, illetve valamikori funkciójára, csak az épület megkutatása adhat választ. Az viszont biztos, hogy ezen a területen már szá zadokkal ezelőtt is épületek álltak, hiszen egy 1648 évi tanúvallomás az átkelőhelyet révként említi.
Természetesen a római építményekről itt nem beszélünk. Nagy a valószínűsége annak, hogy az itteni épületek nagy része a római romokból épültek. Ha pedig rév (átkelő hely) volt, akkor mindkét oldalon "beszálló" fogadónak kellett lenni. Itt helyezkednek el a révészek és a halászok házai. Ha viharos volt az idő és sötétedés után amikor a kompok nem közlekedtek az akkor érkező utazóknak és állataiknak szállás kellett. Pl. a szemben lévő Bottyánban vendégfogadó működött 1771-ben, mely ivóból, konyhából, szobából, istállóból állt. Bérleti díja 1 évre 6 Rhénes Forint. Mivel ebben az időben a bottyáni részen révészeket nem említ a krónika csak fogadóst és halászokat. Révészeknek Fenéken volt a lakóhelyük. Ekkor már bizonyítottan kompok jártak az átkelőhelyen.
1757-ben Festetics Kristóf két hajót állít be, melyeken "káromkodás és pipázás" tilos volt. A Balatoni Múzeumban lévő első Keszthelyről készült térképen már vámházként jelölik, ez a térkép 1769-ben készült. A helyi jelentőségét emelhette az a tény is, hogy 1783-ban fácánkert is található itt. A Balaton első nagy vitorlását a "Kristoph" nevű sószállító hajót gróf Festetics Pál építette 1753-ban. Halála után fia, György aki a hatalmas hitbizony ura, a híres "Georgikon" alapítója volt. Ő építtetett egy sor komp- és vitorláshajót. A hajóépítőműhely a fenéki kikötő mellett a vámház udvarán volt. A hajó "arsenal" tervezője és építője az olasz Antonio Bori hajósmester, aki kormányos is volt.
1798: Juditha révészhajó
1801: László révészhajó
Sidonia révészhajó
Pali evezős komphajó
Fecske evezős komphajó
1824-ben a fenéki kompokra árbócfát és vitorlát készítenek.
(A kompok viteldíját ezüstben kellett fizetni.)
1837-ben a kompok viteldíja:
Egy személy 1 krajcár
Egy marha ha nincs befogva 4 krajcár
Egy rövid szekér üresen, vagy terhelt 2 lóval 7 krajcár
Egy hosszú szekér üresen, vagy terhelt 2 lóval 10 krajcár
Egy gabonával rakott szekér 20 krajcár
Egy sertés, stb. 2 krajcár
Egy hintó üres vagy terhelt 30 krajcár
Egy zsák gabona 2 krajcár
Mivel Fenékpuszta nem csak átkelőhelyként hanem kikötőként is működött, jelentős volt a bevétele. A szállítások és az átkelés díjait a vámházban kellett befizetni.
Az 1839-ben Festeticsek által megépített 87 méter hosszú fahídon való átkelésért hídpénzt kellett fizetni, egészen az első világháborúig. Később az épületet présházként majd lakásként és az '50-es évektől bolt- és kocsmaként funkcionált. Jelenleg is kocsma, és joggal feltételezhetjük, hogy a vámház jóval előbb épült mint majori cselédházak, a kastély és az istállók.